Nagyon érdekes és figyelemre érdemes riportot sikerült meghallgatnom a minap, Mátrai Miklóssal.
Olvassunk a riportból pár lényeges gondolatot a kínai vállalkozói szemléletről
A Guanxi működése és a közösségi tőke
- Kölcsönös segítségnyújtás: A kínai kultúrában a kapcsolati tőke alapja, hogy ha valakinek (családtagnak vagy barátnak) anyagi problémája akad – például egy drága műtétre van szüksége –, akkor akár 10-20-30 ismerős is összeáll, hogy közösen kisegítsék őt (40:21).
- Viszonzási láncolat: Ez a támogatás egyfajta bizalmi befektetés; azért segítenek a bajbajutottnak, mert tudják, hogy egy következő alkalommal, ha nekik lesz szükségük rá, ő is ugyanúgy segíteni fog (40:35).
- Közös vállalkozásindítás: Rengeteg üzlet és gyár indul el ezen az elven (40:42). Sokan összeállnak, mindenki beletesz egy kisebb összeget (például félmillió forintot), és az így felhalmozott tőkével indítják el a vállalkozást (40:42).
- Családi és üzleti szinergiák: A Guanxi miatt teljesen bevett gyakorlat a gyáraknál, hogy a tulajdonos nagybátyja vagy keresztapja mellett az unokaöccs felel a gyártásért (40:56). Ez a fajta együttműködés egy klasszikus win-win (mindenki nyer) szituációra épül (41:05).
Értékteremtés vs. pénzhajszolás
- A profit mint melléktermék: Mátrai Miklós kiemeli: ha valaki csak a pénzt hajszolja, nem fogja elérni a sikert (41:12). A kínai üzleti filozófia szerint a tudatos építkezésre és a valódi értékteremtésre kell fókuszálni (41:28). Ha ez megvan, a pénz magától jönni fog, mert „a pénz szereti, ha törődnek vele, és ha nem érdekből vannak vele” (41:28).
- Társadalmi hasznosság: A legfontosabb vállalkozói alapforrásnak azt a kérdést tartja, hogy „Milyen értéket tudok létrehozni a társadalom számára?” (42:09). Ha az egyén megtalálja, miben tud hasznos lenni a közösségnek, onnantól a siker már csak skálázás kérdése (42:28).
- A megoldás előtérbe helyezése: Egy egészséges vállalkozásban nem a saját egónkat vagy magát a vállalkozót kell előtérbe tolni, hanem a működő megoldást és a közösség érdekeit (44:22).
Nyugati (amerikai) hatások és a magyar valóság
- Az Ego Drive csapdája: A 90-es és 2000-es években Magyarországon is megjelent az amerikai kultúra majmolása, ami elhozta a „bullshit világot”, azaz a túlzott egóra és a külsőségekre épülő mentalitást („ki, ha én nem” és „ki mit gondol rólam”) (42:41).
- Performatív ember: Ez a szemlélet szülte meg a performatív embert, akinek az a legfőbb célja, hogy mások szemében tűnjön vonzónak vagy sikeresnek ahelyett, hogy önazonos módon valódi értéket teremtene (43:25).
Karrierút, alázat és önismeret
- A Maslow-piramis elve: A karrierépítés során természetes, hogy először a bázist (albérlet, megélhetés) kell biztosítani, de utána kötelező továbblépni az önismeret felé (45:00). Meg kell találni azt a környezetet, ahol az ember szeme csillog, és ahol inspirációt talál (45:22).
- A munkáltató tisztelete: A mesterséges intelligencia (AI, ChatGPT) korában felértékelődik az alázat (45:45). Tisztelni kell a munkáltatót a tőle kapott tudásért és a napi szinten begyűjtött valós tapasztalatokért, mert a hibákból és pofonokból származó fejlődést semmilyen AI nem tudja pótolni (45:45).
- Kínai pofonok és a validáció: Miklós őszintén beszél arról, hogy a kínai termékfejlesztés során 8-10 alkalommal is teljesen kiégett és majdnem feladta (48:30). Megesett, hogy a partner kedvessége ellenére („nice quality my friend”) két konténernyi selejtes áru érkezett 200 ezer dollár értékben, ami után a kínai fél elérhetetlenné vált (48:59). Emiatt a vállalkozásban a vak megérzések helyett a kőkemény és objektív validáció, valamint a folyamatok ellenőrzése a legfontosabb (49:37).
- A közös nyelv megtanulása: Meg kell tanulni úgy kommunikálni – mind a magyar piacon, mind a külföldi partnerekkel –, hogy az teljesen félreértésmentes legyen (50:39). A kínaiakkal való munka során olyan szigorú ellenőrzési kereteket kell felépíteni, hogy „ne maradjon hely a hibáknak” (no room for mistakes) (51:11).
Egyéb témák (47:40 után)
- Kínai munkakörülmények és megélhetés: Cáfolja a tipikus nyugati clickbait híreket: Kínában a gyári alapbérek folyamatosan nőnek (havi 500-1000 dollár között mozognak), az ország belső gazdasága és infrastruktúrája kiváló, az étkezés és közlekedés pedig rendkívül olcsó és megfizethető (53:42). A covid óta Kína erősen nacionalista lett, büszkék a saját márkáikra, és a belföldi turizmus pörgeti a belső gazdaságot (54:30).
- A társadalmi kreditrendszer és a kamerák: Tisztázza, hogy a sokat emlegetett „kínai kreditrendszer” ebben a hardcore formában hivatalosan nem létezik, és valójában Amerikában sokkal szigorúbb pénzügyi keretek közé szorítják az embert (57:42). A kb. 700 millió térfigyelő kamera a másfél milliárdos tömeg koordinálására, a terrorizmus visszaszorítására és a rend fenntartására szolgál (például a metróállomásokon repülőtéri szintű a biztonsági átvilágítás) (58:00). Ha valaki komoly szabálysértést vagy adótartozást halmoz fel, azt valóban korlátozzák (például nem utazhat másik városba vagy nem szállhat repülőre), amíg nem rendezi a felelősségét (59:18).
- Személyes „libling” projekt – Off-grid ház: A beszélgetés végén Miklós megosztja, hogy a Balaton-felvidéken van egy teljesen önellátó (off-grid) háza, ahol napelemet használ (1:02:47). Jelenleg az foglalkoztatja a legjobban, hogyan lehet nagy teljesítményű, speciális szűrőrendszerek segítségével óránként akár 10-20 liter tiszta ivóvizet kinyerni közvetlenül a levegő páratartalmából (1:03:11).
Vállalkozás külső segítséggel, támogatásokkal
Magas hozzáadott értékű, innovatív, nemzetközi és technológiai fókuszú projektekre való pályázatban segít a greenbrothers.hu. [1]
Az alábbi összegzés bemutatja, milyen specifikus pályázati és forrásszerzési lehetőségekre érdemes kifejezetten velük együttműködni:
1. EIT (Európai Innovációs és Technológiai Intézet) pályázatok
- Miért velük: A visszajelzések alapján a Green Brothernek kimagasló szakértelme van az EIT bonyolult pályázati rendszerében való navigálásban és a sikeres pályázásban.
- Kinek ajánlott: Olyan vállalkozásoknak, amelyek városi mobilitási (Urban Mobility), fenntarthatósági vagy tiszta energiákkal kapcsolatos innovációkat fejlesztenek, és közvetlen uniós forrást keresnek.
2. Közvetlen brüsszeli (EU-s) források, tenderek és konzorciumok
- Miért velük: Erős európai szintű hálózattal (Network) rendelkeznek, ami elengedhetetlen a közvetlen irányítású EU-s pályázatokhoz, ahol külföldi partnerek bevonása a feltétel. [1]
- Kinek ajánlott: Ha a cége nyílt európai uniós tendereken vagy technológiai fejlesztési programokban kíván indulni, és szüksége van egy olyan mentorra, aki összehangolja a projektet a szigorú uniós támogatási kritériumokkal. [1]
3. Városi és önkormányzati mintaprojektek (Pilot programok)
- Miért velük: A partneri vélemények kiemelik, hogy a Green Brother kiválóan segíti a startupokat a városokkal és tömegközlekedési vállalatokkal való együttműködésben. Segítenek megérteni a városi struktúrák összetett problémáit. [1, 2]
- Kinek ajánlott: Ha olyan e-mobilitási, okosváros (Smart City) vagy forgalomszervezési megoldása van, amelyet egy önkormányzati infrastruktúrában szeretne tesztelni vagy bevezetni állami/magán finanszírozás bevonásával.
4. Kombinált tőkebevonás (Fundraising és Kockázati Tőke)
- Miért velük: Nemcsak vissza nem térítendő támogatásokban gondolkodnak, hanem magánbefektetői partnereik révén kockázati tőkét is be tudnak vonni a pre-seed fázistól a Series A körökig.
- Kinek ajánlott: Olyan növekedési fázisban lévő cégeknek, ahol a pályázati forrást magánbefektetéssel vagy önrésszel kell kiegészíteni a gyors piacra lépés érdekében.
Összegzés: Mikor válasszuk őket?
A Green Brotherrel akkor érdemes elindulni, ha a vállalkozása nem pusztán pénzt keres, hanem piacra lépési támogatást, nemzetközi hálózatot és szakmai validációt is vár a finanszírozás mellé. Ideális partnerek, ha a projektje az e-mobilitás, a megújuló energia vagy a körforgásos gazdaság határterületein mozog.
Önerőből épülő vállalkozás évről évre új területhódítással
Eleinte akár őstermelőként is lehet üzemeltetni a saját erdőkertünket. Kedvezményes adózást biztosít ez a fajta tevékenység, ha betartjuk a korlátozásokat és abban a keretben mozgunk, amire ezt kitalálták. Zöldterület rendezést ugyan nem végezhet az őstermelő, csak bérmunkát egy másik termelőket és itt mint kiegészítő tevékenység, maximum 25%-a lehet a teljes bevételnek. A turizmusban viszont teljes értékűen végezhető vendéglátás, agroturisztikai étkeztetés. Patásokat ugyan nem vághatunk, csak hentesnél, de nyulat és baromfit lehet a vendégasztalra is saját magunknak vágni. A zöldségekből értelemszerűen lehet ételeket készíteni és gyümölcsfeldolgozó által bérgyártásban készíttetett italok-beffőttek is használhatóak, csak a számlákat be kell tudni mutatni, ugyanúgy, ahogy a booltban vásárolt fűszeekhez is. Pékárú megengedett, de cukrász termékek nem. Persze mindig utána kell nézni az aktuális jogszabájoknak, előírásoknak. A lényeg, hogy vállalkozhatunk ilyen módon is addig, amíg csak 13-15 milliós adómentes vagy 26-30 milliós (kedvezményes adóval) éves bevétellel dolgozunk.
Amennyiben önellátó módon élünk, a költségek nagyon leredukálódnak. Tehát, nem kell 4 milliós éves bevétel egy főre! Legyen mondjuk a fele (a bankmonitor által megállapítottnak) ami elegendő az aggodalmak nélküli és biztonságos megélhetéshez. Tehát, a családi vállalkozás (ahol bárki lehet a családtag, ha ott lakik) állhat 5 főből, ha kb. a bevétel 1/3-a elegendő az eszköz és anyagköltségek fedezéséhez. Öt fős aktív csapat, akiknek lehet két vagy három épület a területen, mivel nagy területről van szó és persze a vendégek részére is szállást kell tudni nyújtani, ami szintén indokolja a több épületet. Turizmussal tehát és növénytermesztéssel fenntarthatjuk megunkat, de egész évben dolgoznunk kell hozzá. Nem kizárt, mert élelmiszer készítményekkel és vermeléssel, sőt növényházi termesztéssel áthidalható a téli időszak is.
Mi lehet a következő lépés, amihez már indokolt a vállalkozói forma és egyéni vállalkozás vagy más céges formátum? Itt jön számításba az elektromos kisgépek forgalmazása és azokkal való bérmunkák végzése. Több fővel nyílván megoldandó, hogy bérjuttatás vagy valamilyen módon elosztásra kerüljön a bevétel. A család ugyanúgy együtt él és dolgozik, de már nagyobb teljes bevétel lehetséges és szélesebb körű szolgáltatás megoldható. Mivel erdőkertet több helyszínen szeretnék üzemeltetni, ezért ebben a formában elgendő egy cég vagy vállalkozó a papirozshoz, de nincs kifogásom afelől sem, ha külön-külön működne egy-egy helyszií gazdája. Az összefogás legalább olyan fontos, mint a tevékenységek lelkes, odaadó és precíz elvégzése.
Végül beszélhetünk a hálózati elemekről, ahol több féle erdőkert vagy tanya, gazdaság és kiskerti termelő végzi áldásos tevékenységét. Mindenki hozzátesz valamit a köz javára, az emberek élelmezésére és jólétének biztosítására a lehető leginkább természetközeli módon. Mindig vannak különbségek az egyes vállalkozók, termelők vagy intézmények között, de az elfogadásunkkal és a józan praszti felfogással el kell tudnunk választani a hatékony és kártékony elemeket. Ami kártékony azt nem tápláljuk, így elhal, elhalványul. Ami hatékony azt újra és újra tápláljuk, így hízik és növekszik a jóléti társadalmunk és vele együtt az azt biztosító szolgáltatók.
Területhódítás nem azt jelenti, hogy elvesszük azt másoktól, sokkal inkább arról, hogy minél több területet felvirágoztassunk. Nyíltan álljunk neki és teljes vállszélességgel. Nyugodtan beszéljünk terveinkről a szomszédainknak. Lehetnek olyan területek, ahol a területért való versengés miatt okosan kell kommunikálni, de igyekezzünk a tehetősségről meggyőzni az embertársainkat. Végezetül a vadon élő állat és bogártársainkra is legyünk megértő tekintettel. Nagyon fontos, hogy egy elhanyagolt területet gondosan vizsgljunk át és várjuk meg, míg a rejtőzködő újszülöttek megerősödnek annyira, hogy önerőből tovább tudjanak állni, mielőtt átalakítanánk a környezetet! Képzeljük magunkat a vadon élő állatok helyébe, amikor műveljük a területet és óvjuk környezetük, jelöljük is akár, hogy mások időben elkerülhessék a zavartalanságukat biztosítva.
Várom a csatlakozni vágyókat a Toborzó oldalon!